FEJEZETEK A HUNYADI SZÖVETSÉG ÉLETÉBŐL

Olvasóinknak közéleti kérdéseket és főleg alkotmánytörténeti tárgykört feldolgozó kiadványainkról adunk rövid tájékoztatót.

Két évtizedes szerkesztőmunka révén folytonosan megjelenő Societas Hunyadiana könyvsorozatunk előterve, az 1989. II. törvény nyitásával kapcsolatban készült el. A kezdeményezés a Szalay László Körben (Kodály körönd) született és a nagyarányú egyesületalapítás hullámában (1991) öltött testet. Napjainkban a 14-ik könyvünk összeállításán, az eredményekre visszatekintve jó emlékekkel, de ugyanakkor komoly létgondok súlyával dolgozunk. A húszéves munka teljesítményéről és nehézségeiről a Hunyadi Szövetség soron lévő ez év végi közgyűlésén emlékezünk meg.

Korábbi sorozataink kedvező tapasztalatait (Jogtörténeti Tanulmányok; Publication and Research Achievements) híven követő Societas Hunyadiana kiadványok, társulatunk működési körét jelentősen bővítik. A gyarapodó sorozat könyveit Elnökségünk, illetve hozzáértő szerzők pozitívan fogadták, valamint a szakirodalmi recenziók elismeréssel méltatták itthon és külföldön egyaránt.

Hadrovics László akadémikus, első tiszteletbeli elnökünk (1997-ig) különesen az egyetemtörténeti Tanulmányok (1992; II. kiad. 1996) című könyvünk értékeit emelte ki, Az őt követő Dr. Bernáth Zoltán megyei bíró, közíró, az Európai alkotmánytörténet és a nyolc évszázados magyar-horvát államközösség (1102-1918) II. kiad. 2002; A Duna táji országok alkotmány- és egyetem történeti kölcsönhatásai 2004. című könyveinkhez írt előszót. Pecze Ferenc akadémiai doktor, elnök, a társulat alapításától (1991) a Societas Hunyadiana szerkesztője, több könyv írója. Néhai Solymár Károly kandidátus, egykori rektor helyettes (Közgazdasági Egyetem), társulatunk szerény anyagi erőforrásait valamint adóbevallásunkat kezelte. Hivatásából eredő ismereteinél fogva a nálunk tanuló délvidéki diákoknak érdemleges pedagógiai és szervezeti segítséget nyújtott.

Alapszabályban rögzített, fontos működési terünk volt a délvidékiek szellemi-anyagi-biztonsági léte tekintetében az évtizedes délszláv háború következményeinek enyhítése. Emiatt a három déli szomszédunknál állampolgár honfitársainkat tagdíjakkal nem lehetett terhelni. ez technikailag is nehézségekbe ütközött volna. A többieknél szintén egyre szaporodtak a különféle közéleti és törvényi korlátok, az egyenletes társulati tevékenység útjában. Civil társulatok számára a pályázati lehetőségek mindinkább zsugorodtak, majd egy évtizede teljesen elapadtak.

Felemelő rendezvények az ezredforduló óta ugyan ritkábban, de ugyancsak előfordultak közreműködésünkkel, amelyeket egyes tudományterületek kérdéseiről szerveztünk határon túl (Nagyváradon és Szabadkán) adott keretben. Utóbbi városházának történelmi díszterme adott helyet 2001-ben a Pro Universitate et Scientia kitüntetések ünnepi átadó műsorának. Délvidéki tudóstársaink sorából Ágoston Mihály és Ribár Béla - ottani professzorok, akik egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai is - jutalmazott. Eközben a magunk részéről a Societas Hunyadiana kiadványsorozat könyveiből a velünk szerkesztői vagy szerzői együttműködésben lévő munkatársaknak ajándék példányokat adtunk át. Korábban, az itthon tartott (Eötvös utcai Művelődési Ház) közgyűlésünk diáktagja, a magyarkanizsai Czérna Ágnes könyvsikerét és angliai munkáját aranykönyvünk jegyzi (szabadkai Hét Nap 2009. aug. 5.). A nagyváradi Partiumi Egyetemen a 2002. szeptemberi tanácskozás alkalmával sorozatunk több kiadványából tiszteletpéldányokat adományoztunk.